Hétfőn túl-pénteken innen

2008 október 15. | Szerző: Gombainé Marika |

 Sziasztok!

Túl az elsőn, amely nem volt megterhelő, és a gerinces beültetésen innen, melytől nagyon félek. Aki elejétől követi az eseményeket, az tudja nagyon megkínlódtunk a gerinces beültetésekkel. Dóri nagyon rosszul viselte, teljesen ki kelt önmagából, kitépett minden eszközt, vezetéket, infúziós csövet magából. 5-en nem tudtuk lefogni, és bármilyen nyugtatónak szánt gyógyszerrel, injekcióval próbálkoztak hatástalan volt. Most kifejezetten hangsúlyozom ezeket a dolgokat, mert ez nekem emberileg is borzasztó megélni. Arról nem is beszélve, hogy ha nem kap megfelelő altatást, akkor a lumbális beavatkozás után töltendő 6 óra mozdulatlanságra esély sincs. Ha pedig nem pihen akkor másnap láz, és hányás jön. Mi pedig a kórháztól kb 1óránál is több időnyire vagyunk. Tehát azért nagy az aggódalom bennem. A vénás viszonylag gyorsan megvolt, eltekintve, hogy 3 sikertelen szúrást követően, javasoltam talán a lábában kellene vénát keresni, innen kezdve nem volt gond. Míg ott várakoztunk, igen erős ingerként jelentkezett nálam, hogy megtanítsam a személyzetet a tisztaságra. Hát bizony ezen a részen nem erősségük a takarítás. Megnéztük az új épületet, ott gyönyörű, csilli-villi minden. Tegnap nagyot kirándultunk a Ritán parkba, ahol Dóri kimozoghatta magát, játszótér, hinta, mászóka, minden volt ami szem-szájnak ingere. Az érdekesség az volt, hogy felnőttek részére is kialakítottak játszótér félét. Ami engem nagyon a edzőgépekre emlékeztetett, de mégis más volt, és nagyon vicces, Dóri ezt is nagyon élvezte, alig lehetett elvonszolni onnan, pedig felvonult a katonaság a parkon belül lévő térre, és ott gyakorlatoztak, mármint ilyen védelmi féle dolgokra gondolok, nagy hezitálás után végre hajlandó volt megnézni velünk, de aztán vissza kellett menni a felnőtt játszótérre. Estére hullafáradtan értünk haza. Nem is volt gond egész éjjel, aludt mint a tej, sőt egyedül, és nem kiabált éjszak nekem, hogy anyuci bújj mellém! Nagyon klassz helye van a nappaliban, nagy hatalmas franciaágyat toltak az egész falat betöltő erkély kijárathoz, és ott szokott nappal játszani, éjjel pedig pihenni, a mindig friss ágyneműben. Ez ugyanis 3 naponta cserélik, mint ahogy takarítanak is ránk. Na már nem akarom nyújtani a dolgokat, csak annyit még hogy a honlap galériájában van feltöltve több kép, melyet most csináltunk. Puszilunk Mindenkit! Szorítsatok pénteken nagyon, minden erőtökkel segítsétek Dórit, szüksége lesz rá. sziasztok! Azoknak akik csak a blog címét ismerik, leírom a honlapét is: //http:gombaidori.extra.hu/