Holnap ilyenkor már a levegőben leszünk!

2008 október 7. | Szerző: |

Sziasztok!

Bár sokkal kevésbé feszülten, de mégis torokszorító érzésekkel teli búcsúzom hazámtól és Tőletek! Jaj annyira nem szeretem Kínát, és most mégis óriási lehetőség oda vissza menni. Most nyugodtabb vagyok, mint egy éve, már nagyjából tudom mire számíthatunk. Nem megyünk egyedül, talán ez is ad némi biztonságérzetet, pedig mindig is azt vallottam,hogy nem szeretnék magammal vinni senkit, mert ezt az összeget ugye nem a csikkzsebből húztuk elő. Aztán mégis így döntöttem, nem mertem felvállalni a megpróbáltatásokat egyedül. Pekingben a belvárosban fogunk lakni, egy kedves magyar családnál, minden luxussal ellátott lakrészben. Metróval fogunk a kórház és a lakás között közlekedni, és a beavatkozások napján Dóri mellett leszek a kórházban. Pénteken már beindul a nagyüzem, és a kislány előkészítése folyamatban lesz. Nem tudom, hogy fogok-e tudni a kórházban fotókat készíteni, ugyanis ez a Fegyveres Erők Kórháza, és valahonnan úgy rémlik, nem szabad fényképezni. Nyugodt szívvel hagyom itthon a nagyobb  gyerekeket, hisz a nővérkéjük és a párja gondjukat viselik. Bízom benne, és nagyon kérem a Jó Istent, hogy probléma mentesen eltelik ez a 3 hét itthon is.  Biztosan sokan tudjátok, fergeteges koncert volt a hétvégén Dóriért Budapesten. Nagyon, nagyon jól éreztük magunkat, annyira örültem neki, hogy ilyen színvonalas esemény, és ennyi ember mozdult meg a gyermekemért. Magáért a gesztusért, az élményért, a felemelő érzésért nem tudok eléggé köszönetet mondani a szervezőnek. És közben már – már családtaggá nőtte ki magát a szívünkben, remélem a baráti kapcsolat sokáig megmarad. Lassan búcsúzom, hisz már alig több mint 20óra van az indulásig, és én még az éjjeles műszak utáni állapotomban pakolással stb. kell hogy bibelődjek. Puszilunk Mindenkit csütörtökön ha minden igaz itt leszek!!!! Sziasztok!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Szulita says:

    Sziasztok:)
    Most találtam rá a blogotokra. És hihetetlen örömmel tölt el, hogy lassan beléptek a csodák kapuján.
    Egyszer már jártak nálatok a szüleim egy rakás kupakkal, most ismét összegyűlt 3 zsáknyi. Ha hazaértek és szükség lesz még rá, akkor visszük majd.
    Vigyázzatok magatokra és nagyon várunk benneteket haza.
    Millió puszi


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!